Elegáns és valóban tartalmas füzet a csíkszeredai könyvkiadó 2008-as őszi katalógusa. Aki kézbe veszi, azonnal úgy érzi, tényleg komolyan veendő ez a könyvmuhely, amely kiadóként, szellősen vendégmarasztaló kiadói standként a XIV.

Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be először, igen jeles munkatársi gárdával, olyan szerkesztőkkel például, mint Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és szerzőkkel, mint Markó Béla, Dieter Schlesak, Hajdú Farkas-Zoltán, Tánczos Vilmos, s az illusztrátorok közt Siklódy Ferenccel, Irsai Zsolttal, hogy csak néhányukat említsük.

A katalógus nyitóoldalán szándékaikat a következőképpen foglalták össze: "A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította azzal a céllal, hogy a könyvkiadás legnemesebb hagyományait követve, de nem riadva vissza a merész kísérletezéstől sem: izgalmas, friss illatú könyveket adjon ki - szakítva az általános és kényelmes gyakorlattal, nem közalapítvá-nyok támogatásával, hanem magánvállalkozásban. A Kiadó jelszava: minőség mindenáron! Elsősorban erdélyi szerzők muveit szeretné emlékezetes könyvtárgyként az olvasók kezébe adni, erdélyi írók, költők, muvészek alkotásait, nem csupán magyar szerzőkét, hanem németekét és románokét is, átgondolt, nagy műgonddal készült magyar fordításban. A műgond, az odafigyelés, a szerzők és az olvasók megbecsülése a Kiadó alapvető törekvése." Mindezt a Bernády Házban tartott találkozón élőszóban, könyvekkel és a szerkesztők gondolataival is megerősítette. Persze Hajdú Áron is tudja, nem lesz könnyű dolguk, de mindeddig sikerült ragaszkodnia elképzeléseihez, hitvallásához. A vásáron is olyan szép és rangos kiadványokkal rukkoltak elő, hogy a közönségnek nehéz lett volna nem figyelnie rájuk.

A Németországban élő, segesvári születésű Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus címu dokumentumregényére például, amelyet Hajdú Farkas-Zoltán tolmácsolt magyarul. Az előszó szerzője, a kolozsvári Tibori Szabó Zoltán nyomasztó, nehéz szívvel olvasható, megdöbbentő műnek nevezte a könyvet, amelyet azonban szerinte mindenkinek meg kellene ismernie, hogy a kötetben ismertetett szörnyűségekhez hasonló dolgok többé sohase történhessenek meg. A dokumentumregény ugyanis Victor Capesius, egykori segesvári gyógyszerész, SS-tiszt tetteit tárja fel, "a Gonosz erdélyi családiasságát" (Georg Aescht), amivel számtalan honfitársát küldte gázkamrába Auschwitzban. A kötetben megjelentetett verseket Kovács András Ferenc fordította. Az a költő, aki az előbbi könyvtől teljes mértékben eltérő gyűjtemény, a vidáman ironikus Erdélyi létlap több írását is jegyzi. Az egyik rendkívül szellemes lírai remekét lendületesen fel is olvasta a rendezvényen. A Létlap különben két folyóiratszám, a GyomorLátó és a BorLátó "ízletes" étlapjáról válogatott ínyencfalatok együttese, Láng Zsolt által felkínált étvágygerjesztő bevezetővel. És szerkesztőként sem hiányzik KAF. Ô gondozta Markó Béla A Hold fogyókúrája című új gyermekverskötetét. Ezt, hogy új, hangsúlyoznunk érdemes, mert a Bookartnál megjelent két előző könyve, a Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek korábbi költeményeit tartalmazta. A politikusként versírással nemigen foglalkozó Markó az eltelt évben mégis úgy érezte, költőként is meg kell szólalnia, és mindenekelőtt a gyermekeknek volt mondanivalója. Mint kifejtette egy beszélgetésben, jólesett verset írnia. Vidám, játékos kötetét hasonló szellemben Siklódy Ferenc, csíkszeredai grafikus illusztrálta élvezetesen. Ugyanez elmondható a Balettka címu rendhagyó kiadványról is. A szerző, "Kövi Sára képzelt személy, a neve is az, illetve nem teljesen kitalált, hiszen ha angolra fordítom, a Sharon Stone már létező név. De tovább bonyolódik a játék, ugyanis Kövi Sára is kitalál valakit, akit elnevez Balettkának - lerajzolja, megírja verseit" - olvasható a katalógusban. Az igazi név, amit még meg kell jegyeznünk, a Bakó Rozié. Persze az még kérdéses, hogy a továbbiakban majd ő jelentkezik-e vagy ismét Kövi Sára. És volt még egy szerző a találkozón, az ő kötete is jelentős. Tánczos Vilmos néprajzkutató egyetemi tanár egy csíki székely ember nyelvét és világát gyúrta könyvvé Elejtett szavak címen, múltba és jelenbe szólító időutazásra csábítva az olvasót. Nyilván e kiadványokról külön is érdemes lesz szót ejteni. Remélhetőleg sort keríthetünk rá.