"Felmerült bennem a kérdés, lehet-e egy ilyen kötetet jó szívvel olvasásra ajánlani?" - hangzott el Tibori Szabó Zoltán részéről a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely kedd délutáni rendezvényén, amelyen a Szabadság főpublicistája bemutatta az általa szerkesztett Capesius, az auschwitzi patikus című kötetet.

A csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent magyar nyelvű kiadvány Dieter Schlesak, segesvári születésű, Németországban élő szerző műve, 2006-ban Frankfurtban jelent meg először német nyelven.

Nem kellemes olvasmány, olyan leírásokat, tényeket ismertet, amelyek fejfájást, émelygést, hányingert, álmatlanságot okozhatnak, megáll az ember lélegzete. A válaszom mégis egyértelmű: nem csak lehet, de kell, kötelező elolvasni. Főképpen annak a fiatal generációnak, amelyik az utóbbi időszakban egyre nyilvánvalóbban és egyre vehemensebben tagadja, vagy kérdőjelezi meg a holokausztot, és mindazt, ami ezzel kapcsolatosan történt - adta meg a választ Tibori.

A szerkesztő véleménye szerint Dieter Schlesak műve dokumentumregény. A két évvel ezelőtt német nyelven megjelent művel úgy került kapcsolatba, hogy a szintén Németországban élő Hajdú Farkas-Zoltán lefordította a kötet egyik fejezetét, amely a Látóban jelent meg, ennek a fejezetnek a szerkesztésére kérte fel őt. Később Hajdú úgy gondolta, hogy érdemes lenne az egész kötetet lefordítani, a témája ugyanis nagy mértékben kötődik Erdélyhez, szűkebb pátriánkhoz. A könyv szerkesztésére tehát szintén őt kérték fel.

A bemutatón elhangzott: Dieter Schlesak Segesváron született, 1969-ben emigrált Nyugat-Németországba. Már akkor megkereste azokat a szász és sváb származású embereket, akik a második világháború után különböző úton-módon ott kaptak menedéket, és akik a háború idején egy román-német államközi szerződés értelmében katonaként nem a román hadseregben, hanem a Waffen-SS-ben szolgáltak, és mint ilyen, részt vettek, többek között a haláltáborok őrzésében, valamint ottani feladatok ellátásában. Többek között Victor Capesiust is megkereste, aki szintén segesvári származású gyógyszerész volt, Kolozsváron végezte a gyógyszerészettudományi egyetemet, majd Bécsben doktorált filozófiából. Később a román hadseregben szerzett őrnagyi rangot, és rövid ideig gyógyszerészként dolgozott Dobrudzsában, egy kórházban. Ezt követően két német gyógyszergyárnak az ügynökeként tevékenykedett Erdélyben. A Waffen-SS-be kerülése után Capesiust Varsóba irányították, majd nemsokára Auschwitzba került, ő lett az auschwitz-birkenaui haláltábornak a patikusa.

Felmerül a kérdés, hogy miért volt szükség Auschwitzban, egy kivégzőtáborban patikusra? Elsősorban azért, mert egy szakembernek kellett kezelnie a Ciklon B nevű gázt, ezzel végezték ki a deportáltakat a gázkamrákban. Ez volt Capesius fő feladata, de egyéb megbízatásokat is kapott az SS-től, amint a könyvből is kiderül. A háború végén Capesius eltűnt, előbb amerikai fogságba esett, az amerikaiak azonban nem találtak semmi kivetnivalót vele kapcsolatosan, így nemsokára szabadlábra helyezték. Később egy volt fogoly felismerte az utcán, akkor már angol vizsgálati fogságban volt, de szintén szabadlábra helyezték. Majd nemsokára Göppingenben nyitott magának saját gyógyszertárat, később kozmetikai szalont, az 1950-es évek elején pedig már négyszázezer akkori, nyugatnémet márkás forgalmat bonyolított le, ami az akkori körülmények között hatalmas vagyonnak számított. Nyilván rögtön felmerült, hogy honnan szerezte ezt a pénzt, ez a könyv ezt a kérdést is vizsgálja - fejtette ki a szerkesztő.

Capesius az 1965-ös frankfurti Auschwitz-perig háborítatlanul élt a dél-németországi Göppingenben. A perben kihallgatott tanúk szerint vagyonát az auschwitzi áldozatok aranyfogaival való üzérkedésből szerezte. Kilenc év börtönbüntetésre ítélték, ezt követően 1985-ben bekövetkezett haláláig továbbra is Göppingenben élt.

A könyv nagyrészt ennek a pernek a dokumentumait, tanúvallomásait tartalmazza, illetve a Dieter Schlesak által túlélőkkel, szemtanúkkal készített beszélgetéseit, és egyéb dokumentumokat, így születik meg ez a kollázsszerű dokumentumregény. Hogy miért fontos nekünk ez a kötet? A Németországban lezajlott katartikus szembenézés a múlttal, és mindazzal, amit a holokauszt jelentett a német népnek, német szemszögből, sokkal mélyebben ment végbe, és jóval korábban kezdődött, mint Magyarországon, vagy Romániában. Dieter Schlesak ebben a kötetben ismét hitet tesz amellett, hogy a következő generációknak igenis szembe kell nézniük a múlttal, azzal, ami történt, tudomásul kell venniük a tényeket, és el kell végezniük azt a munkát, amelyik a következő generációkra is ráhárul. Megkövetni az áldozatokat és lehetőleg jóvá tenni azt, amit még jóvá lehet tenni velük szemben. Ha őszintén történik meg, akkor lehet reménykedni az igazi megbékélésben - hívta fel a figyelmet Tibori szabó Zoltán.

A könyvbemutatón Koós Ferenc beszélgetett a kötet szerkesztőjével, majd jelenlévők közül többen is hozzászóltak, és kifejtették véleményüket a témával kapcsolatban.