.“
A konzervatív nyelvhasználatba és a dalszerű formába beszűrődik az elmúlt évtizedek széttördelt versbeszédének tapasztalata, de megmarad a hermetizmus sűrítettségének és a hiányos mondat varázsának élménye is. Látszik, hogy mennyire figyel Jánk a szavak jelentésére és kontextusára: mindig pontosságra törekedett, de ebben a versben [A várban engem] már ott a tévedés kockázata is: talán nem minden az, aminek mondják, talán nem minden és mindenki olyan, amilyennek látszik. A hiány, a nincs súlya persze ugyanúgy érződik minden soron, mint korábban, de ebben versben és még néhány társában látható annak a lehetősége is, hogy a követőből kezdeményező legyen, hogy régiből szülessen valami egészen új, akár a magány, akár az árvaság, akár a nincs jegyében: „Itt állok az üres sávon, / hét lakat az üvegváron, / itt vagyok, a szívem várom.”
Az érdeklődő olvasó a szatmári költő, műfordító Jánk Károly hatodik kötetét veheti kézbe. Változatos versformákkal, sajátos jánki hanggal fog találkozni. Sajtóvisszhang: Minőséget alkotni Szatmáron is lehet. Tudósítás a könyvbemutatóról. Szatmári Friss Újság, 2014. 12. 16.
Könyvünk megvásárolható; kérjük, lépjen kapcsolatba velünk.