Regény

Szerkesztette: Hajdú Farkas-Zoltán

Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2014.

ISBN 978-606-8351-49-0

176 oldal, 120 x 202 mm, cérnafűzött, keménytáblás

A „történelmi átvilágítás” és alkoholista tudatregény (Margócsy István), tényirodalom és fikció határán elhelyezkedő könyv központi szereplője, a Keserű néven jelentéseket fogalmazó sikeres író sorsa Tar Sándoréra emlékeztet, a művet az ő utolsó évei ihlették.

„Az elmúlt években, amikor nagy politikai és társadalmi viták folytak az ügynöklisták nyilvánosságáról, mintha a letűnt rendszer főbűnöse az ügynök lett volna. Holott az ügynök maga is áldozat volt, bár sokan közülük egyre odaadóbb szenvedéllyel támadták hátba, árulták el barátaikat. De ez sem homályosítja el, hogy a bűnös nem az ügynök, hanem a beszervezője, a tartója. S még inkább a tartó tartója, a mögötte álló politikai vezetés, a rendszer, amely nem élhet meg a besúgói, a besúgók hálózata nélkül. Bán Zoltán András könyvében a tartók és a tartók tartói is megjelennek: az idők folyamán belőlük is olyan emberi roncs lett, mint áldozatukból, a megzsarolt, megalázott íróból.

A szabadság hiánya, a kiszolgáltatottság foszt meg emberi tartásunktól. Ha félnünk kell attól, hogy vállaljuk önmagunkat, nézeteinket, kapcsolatainkat, akár szenvedélyeinket, magunkat veszítjük el, akárhogy nevezik is a politikai rendszert, amely körülvesz bennünket.

A Keserű egy lezárult korszakban játszódik. Nincs ma ennél időszerűbb könyv.”

Kőszeg Ferenc

Sajtóvisszhang:

Egy pária sorstörténete. Keresztury Tibor interjúja Bán Zoltán Andrással. Litera.hu, 2014. április 26.

Sántha József: Kibeszélhetetlen évek. Holmi, 2014. június, 730–734. 

Margócsy István: Keserű tanulság. ÉS, 2014. július 25.

Fekete Vince: Olvasólámpa. Székelyföld, 2018. október 

A kegyes megértés megaláz, lefokoz és szétrohasztja az erkölcsi normákat. A kegyetlen moralizálás pedig kiszívja a történetből az életet és a megértés lehetőségét. Ez a könyv szétveti ezt a dichotómiát. Ez a kegyetlen megértés könyve.  
— Révész Sándor (A kegyetlen megértés könyve. Népszabadság, 2014. 05. 10.)
Bán Zoltán András regénye erős és lendületes, egy olyan, az egész társadalmunkat megrázó történetet írt meg szinte tényirodalomként, de mégis fikcióként, ami korábban megoldás nélkül veszett el a diskurzusban. Témáját tekintve a Javított kiadás mellett a helye: ha egyszer valakinek el kell magyarázni, hogy működött ez az ország, és ebben az országban az emberek, annak Esterházy Péter aparegénye mellett a Keserűt is ajánlani kell. Nyilván sok problémát vet fel Tar története szempontjából Bán Zoltán András ilyen mértékű belehelyezkedése, de ritkán tanulni ennyit Magyarországról, mint ebből a könyvből.
— Valuska (?) (A besúgó monológja. Könyves Blog, 2014. szeptember 7.)

Könyvünk megvásárolható; kérjük, lépjen kapcsolatba velünk.