.“Egy kertnek tagadhatatlanul van hangulata. Legalábbis egy ideáltipikus kertnek, amilyen Markó Béla kötetében nyílik. Balázs kertje gyerekkorunk kertje, az (elvesztett) éden: nem kalandokra hívó, veszélyes, izgalmas vadon, hanem biztonságos menedék. (...) Néhány pontosan eltalált, erős képpel (Ribiszkebokor, Ilyen nagy sáska?, Száz mázsa hó) új, néhol meghökkentő világot teremt a szerző, így sikerül úgy továbbvinni a szó szoros értelmében klasszikus gyerekvers stílusjegyeit, hogy mégsem lesz avíttá vagy unalmassá. Néhány skandálós, didaktikus versikétől eltekintve (Szamóca, Kié a meggy?, Méhek, Téli kosztosok) nyugodt, szemlélődésre, (kerti) kutakodásra alkalmas a kötet. Szulyovszky Sarolta grafikáinak Kis herceg-allúziói, a maguk határozott kontúrjaival valóság fölöttivé, még inkább meséssé emelik e világot.
—Lovász Andrea (A verselés gyönyörűsége. Bárka, 2010/3, 106–109.)
ELFOGYOTT
b
.
.
Weboldalunk cookie-kat és egyéb technológiákat használ.X