Versek 2009–2016

Szerkesztette: Lövétei Lázár László

Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2017. 

ISBN 978-606-8351-95-7 

136 oldal, 125 x 215 mm, kemény táblás
Beleolvasok
„csak a betűk indulnak el,
ugyanúgy, mint a füvek,
a maguk feltartóztathatatlan,
apró búzaszem-vonulásával,
megállíthatatlanul,
a becsukott ajtók,
küszöbök felé.”

- Hogy lehet mai napig élő a repülés, toronyugrás évezredek költői hagyományából ismert képe?

- Milyen időjárású az életvadászó ember-ősz?

- Meddig látnak a hősök műanyag kukkerükön?

- Patikamérlegre vetheti-e a költő a világtörténelmet? Tisztítótűzbe Krisztust meg a többi szentet, csak úgy könnyen a beszéd medrébe terelve tengert és óceánt?

- Milyen ízű Isten pálcikája?

- Milyen gyakran kell füvet nyírni az édenkertben?

- Hogy bírja el szitakötő szárnya, cérnaszál a létezéssúlyú üzenetet?

Kenéz Ferenc költő, jó kérdésű riporter legújabb verseskötetével válaszol a fentiekre. Találjon nyitott szívre betűszem-vetése.
“ Ha van magyar költő, aki szeret eljátszadozni az optikával, kedvére váltogatni a látószögeket, a lencsemélységet és a látványhoz fűződő távolságot, meg mindent, ami csak ezekkel jár – akkor az Kenéz Ferenc. Vagyis ő – egész bizonyosan.

   Legutóbbi kötete azt az érzést kelti olvasójában – persze, én csak magamról beszélhetek –, hogy KF mindent lát, minden élethelyzetbe képes lényeglátóan bekukkintani, nem egyszer oly módon, ahogy a filmesek szokták az objektívüket a látványra ráerőszakolni – akár a leglehetetlenebb szögekből és távolságokról.
— Cseke Gábor (Porszem a sifon tetején (Kenéz Ferenc Cérnafű c. könyvéről). urszu2b.blogspot.com, 2018. május 28.)

Könyvünk megvásárolható; kérjük, lépjen kapcsolatba velünk.