Regény

Fordította, utószó: Kurdi Imre

Szerkesztette: Hajdú Farkas-Zoltán

Grafikus: Részegh Botond

Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2012.

ISBN 978-606-8351-10-0

112 oldal, 120 x 202 mm, keménytáblás
Beleolvasok
„Fiatalabb volt nálam anyám, jóval fiatalabb” – egy időutazás lehetősége adatik meg az elbeszélés főszereplőjének. A kizökkent törvények helyett uralkodó újak rendjének megértése, a visszatérés lehetőségének kérdése, a cselekmény és elbeszélésének labirintusai végig fenntartja az olvasás izgalmát. Okos, nosztalgikus humor jellemzi a történetmesélést, mely a romantikus irodalom és a filmvilág felé is kikacsint, hogy – a gyerekkorra és bizony a bombákra is emlékeztető, bár békés kék szifonról szóló – szelíd üzenetét megfogalmazza.  

Sajtóvisszhang:

Györffy Miklós: Séták a holtak szigetén. műút, 58. évf., 38. sz., 50–53. 
“ Urs Widmer a svájci írók között a varázsló. Csodálatos elbeszélésében apa és fia helyet cserél, különböző városokban és ötven évig. Fantasztikus időutazásával Widmer legyőzi Einsteint, aki szerint idő és tér szorosan összefüggnek. És kijelenti: az én világomban nem működnek az általad fennen hirdetett természeti törvények. Kevés ilyen játékos írónk van, s még kevesebb, aki olyan komolyan venné a játékot, mint Urs Widmer.    
— Das Magazin
“ Urs Widmert olvasni olyan, mint harminc méter mély vízben úszni – a mélységben kirajzolódik minden, ami a tenger alján van, csodálatos lények és tárgyak közelítenek, majd távolodnak el tőlünk. Különösen érvényes ez A kék szifonra, amely valósággal hívogat és csábít ebbe a derűs mélységbe. Félnünk kellene, hiszen bármikor megpattanhat valahol bennünk egy ér, és örökre elmerülhetünk. Mégsem félünk, sőt egyenesen vágyunk erre a kékbe zuhanásra. Ugyanúgy, ahogy mindannyian vágyunk arra, hogy az életünk valamelyik elmúlt időszakába – például a gyermekkorunkba – akár csak néhány percre is visszamehessünk.
— Márton Evelin (Urs Widmer: A kék szifon. Korunk, 2013/11, 109)
A Svájci írók sorozat ötlete 2010. március 18-án született meg Zürichben. Hajdú Farkas-Zoltán készülő fordításkötetéhez gyűjtött anyagot, s többek között Werner Morlangot, a neves svájci irodalmárt is felkereste. Beszélgetésük során szó esett Erdélyről, transzilvanizmusról, kultúrák egymás mellett éléséről és a „keleti Svájc”-modellről, amely Trianon után talán a legszebb jövőképet vázolta fel Erdély népei számára. Sorozatunk ennek az értelmiségi utópiának kíván emléket állítani.
Könyvünk megvásárolható; kérjük, lépjen kapcsolatba velünk.